A hónap műtárgya – 2017. január
Antik réz kávédaráló
Az 1800-as években a kávézás általánossá elterjedt. Európa-szerte kedvelték a kávéházakat. Az otthoni kávéfogyasztás mindennapossá válásával a kézi kávédarálók is egyre népszerűbbé váltak. A kávéőrlőknek több típusa is ismert volt a 1930-as években, fából és fémből készülteket is használtak. Ebben a hónapban egy szép réz kávéőrlőt mutatunk be. A jó állapotú daráló az 1920-as, 30-as években készült, a fiók főlőtt a gyártó márkajelzése található. A kézi darálóval őrölt kávészemek és a belőle főzött friss kávé aromája felülmúlhatatlan. S végül, de nem utolsósorban a retró-filing sem marad el.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. február
A csellós fellépő ruhája
Mezőberényben az 1960-as években a bálokon, esküvőkön és más rendezvényeken cigányzenekarok húzták a talpalávalót. Ebben az időszakban, Berényben a cigányzenészek nagyon népszerűségnek örvendtek. Lázók Lajos prímás és zenekara a hagyományos muzsikus viseletben lépett fel. A prímás kék a többi zenész pedig piros sújtásos mellényt hordott. A bemutatott piros mellényt aranyszínű zsinórozással díszítették, és bevarrott lobogós ujjú ingvállal egészítették ki. A ritka viseleti darabnak számított Horvát Athanáz csellós fellépő ruhája. A zsinórozott mellény a tradicionális muzsikus viselet része volt, napjainkban is ebben a hagyományos ruhában lépnek fel a 100 tagú cigányzenekar tagjai.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. március
Feliratos dísztányér
Március a tavasz, a remény, a napfény és az 1848-as szabadságharc hónapja. Ezért különösen aktuális a most bemutatott műtárgy. A telkibányai keménycserép előnyös tulajdonságai: a tartóssága, a könnyen tisztíthatósága miatt a mindennapi használatból kiszorította a fazekasság termékeit. Különösen kedveltek voltak a változatos festésű dísztányérok, ezeket egyedi megrendelésre is készítették. A 19. században Telkibányán készült feliratos keménycserép tányérok népszerűek voltak a parasztság körében is. A 23 cm átmérőjű tányér öblözetét virágkoszorú és „Éljen a haza” - festés díszíti. A felirat a szabadságharc emlékét idézi, és a hazaszeretetre buzdít. A dísztányér szép emléke a magyar manufakturális kerámiagyártásnak.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. április
Petőfi kalendárium 1957-ből
A kalendáriumok népszerűek voltak a vidéki emberek körében, különösen a téli időszakban. Emellett egész évre ellátták az olvasójukat hasznos információval, naptárral, praktikus tanácsokkal és izgalmas történetekkel. Régen többféle kalendárium is megjelent, ezek többsége a falun élőkőket célozta meg. A bemutatott Petőfi kalendárium hatvan év távlatából azért különleges, mert a forradalom időszakában nyomtatták, és Kossuth-címerrel 1957-ben megjelenhetett. Egy lélegzetnyi szabadság a Rákosi- és Kádár-éra között. A kalendáriumot a Minerva Könyvkiadó adta ki Budapesten a Szövetkezetek Országos Szövetsége számára.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. május
Toldi 250 lemez traktor
Itt a május, minden üde zöld, hétágra süt a nap és a hónap végén gyereknap. Ezért választottunk a hónap műtárgyának egy régi, Mezőberényben gyártott játéktraktort. Az 1970-es években kezdték a játékok gyártását a Mezőberényi Műszaki és Villamossági KTSz-ben, az akkori Népköztársaság útján – ma Fő út – ,első telephelyükön. Gyártottak felhúzhatós traktort, lendkerekes versenyautót, kicsi autókat, kutyás perselyt, lendkerekes repülőt, játékpuskát és kardot is. A bemutatott Toldi traktor is a ktsz-ben készült. A ritka darabot Borguláné Balogh Bemese bocsájtotta rendelkezésünkre a játékkiállítás rendezéséhez.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. június
Zenélő Luther-kép
Ez évben ünnepeljük a reformáció 500 éves évfordulóját. Luthert Márton ötszáz évvel ezelőtt megírta és tette közzé 95 pontból álló vitairatát. A legenda szerint a 1517. október 31-én szegezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezt a napot számítjuk a reformáció kezdetének. A Luther életét megjelenítő festmények és olajnyomatok kedveltek voltak a protestáns családok körében. A festményen Luther Márton látható reformátorokkal. Zenélő kép felhúzható szerkezettel működött, az ismert „Erős vár a mi istenünk” című evangélikus éneket játszotta le Luther dallammával szlovák és német nyelven is.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. július
Üveg légyfogó
Régen a falusi, mezővárosi környezetben sokkal több házi állatott tartottak, mint napjainkban. Ezért nyáron a házak körül elszaporodtak a legyek. A legyek elfogására nagyon praktikus eszközt, az üveg légyfogót használták. Az üvegből készült légyfogók a 19. század végén terjedtek el, több változatban is készültek.
A bemutatott légyfogó alul nyitott, három lábon álló üvegbúra. Alsó-belső peremén kialakított csatornába töltötték a cukros ecetes vizet. A búra alá csalinak gyümölcs darabokat tettek. A légy rárepült, és amikor felszállt, a búra csapdájába esett, majd kifáradva az ecetes vízben hullott. Mikor a tartály megtelt légytetemmel, kiürítették és újra töltötték. A légyfogás eme módja hatékonyabb volt a manapság alkalmazott módszereknél, és a környezetet is kímélte.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. augusztus
Szakajtókosár
Júliusban befejeződött az aratás, az érett gabonaszemekből lisztet őrölnek, és augusztusban már ebből készülhet az új kenyér. Régen a helyi malmokban őrölték a búzát, és nagyon sok háznál kemencében sütötték a kenyeret. A kenyérsütés fontos eszköze volt a kelesztő vagy szakajtó kosár. A kosár gyékényből és szalmából is készült. A kiszakított kenyértésztát helyezték bele, innen a szakajtó elnevezés. Sütés előtt a tészta a kosárban pihent, mikor megkelt, sütőlapátra helyezték. A lapátról pedig a kemencébe került a három vagy ötkilós cipó.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. szeptember
Rézveretes Tranoscius
A Tranoscius a magyarországi szlovákok evangélikus énekes könyve. Nevét az első szerkesztőjéről, Tranovszky György lengyel származású, liptószentmiklósi evangélikus lelkészről kapta. A Tranoscius népszerűsége olyan nagy volt, hogy első megjelenése óta több mint 170 kiadást ért meg. Mezőberényben is minden szlovák evangélikus hitű családnak volt egy díszes példánya. Egy-egy csatos rézveretes kötet nemzedékeken keresztül öröklődött. Üres lapjaikra jegyezték fel a jelentősebb családi események, a születések, házasságkötések, halálozások időpontjait.
Az énekeskönyvek a rendszeres használattól erősen megkoptak, ezért vált általánossá, hogy a vallási központokban letelepedő könyvkötők bőrkötéssel, rézverettel védték és díszítették a közkedvelt énekes könyvet. A bemutatott berényi énekes könyvet az 1841-ben adták ki, és 1875-ben kötötték be és került rá bőrkötéses díszes rézveret. A bejegyzések szerint a Kósa-család tulajdona volt, és egy leszármazott, dr. Mertz Lajosné Petrics Ilona adományozta a gyűjteménynek.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. október
Berényi hímzés mintakendő
A hímzés mintakendő textil alapanyagra hímzett, különféle öltéstechnikákkal kivitelezett minták gyűjteménye. A 19. század második felében vált igazán szervezetté az iskolai hímzésoktatás, ezt bizonyítják a viszonylag nagy számban fennmaradt iskolai mintakendők. Felülre az ABC díszes betűit hímezték több sorban, ezek után 0-tól 9-ig arab számok, néha római számok következtek, így a hímzés során a diákok a betűk és a számok ismeretét is elsajátíthatták. A kendő alsó felén különféle mintákat helyeztek el, középen a készítő neve vagy monogramja és a készítés ideje szerepelt. A hímzésnek és a mintakendő készítésnek Mezőberényben is nagy hagyománya volt. A bemutatott darabra KM monogramot és az 1895-ös évszámot hímezte ügyes kezű alkotója.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. november
Vásárhelyi pálinkás butella
Véget ért a szüret, az újbor már forr a hordókban. Kifőzik a cefréből a gyümölcs párlatokat. Az értékes nedűket tárolni és palackozni is kell. Régen sem volt ez másképp. A 19. században a pálinkát az üvegpalackok mellett, cserépből készült butykosokban vagy butellákban tárolták. A legszebb zöldmázas, hasáb alakú butellákat a vásárhelyi fazekasok készítették. A gyűjtemény is őriz néhány ritka darabot, ezek nagy részét Hentz Lajos gyűjtötte.
A butellákat jellegzetes motívumok és felíratok díszítették. Leginkább férfiak számára készültek, de azért akadtak kivételek is. Az évszámos darabokra a megrendelő, a készítő neve és néhány soros, gyakran humoros szöveg is kerülhetett. A bemutatott nagyméretű pálinkás butella 1882-ben készült, a következő tanulságos versike olvasható rajta.
Szép Butella az én nevem mikor pálinka van bennem,
de ha pálinka nincs bennem mindjárt cserép az én nevem.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2017. december
Zöldmázas cserép kuglófsütő
Közelednek az ünnepek, a hagyományos ünnepi asztalról a kalácsok mellett nem hiányozhatott a mazsolás vagy kakaós kuglóf sem. A kuglóf német nyelvterületről osztrák közvetítéssel került hozzánk. Az 1900-as évek elejére a polgári konyhában már olyan népszerű volt, mint a bejgli. Szinte minden háztartásban tartottak fém vagy cserép sütőformát. A kuglófsütő már önmagában is mívesen megmunkált szép edény, falra akasztva a konyha egyik dísze volt. Emellett emlékeztette a háziasszonyt az ünnepi kalácssütés örömeire. Ezek a díszes sütőformák generációkon át öröklődtek, és napjainkban is nagy becsben tartják őket. A bemutatott zöldmázas kuglófsütő feltehetően egy tótkomlósi fazekasműhelyben készült, a közel százéves sütőedény gyűjteményünk egyik legszebb darabja.
Csete Gyula