A hónap műtárgya – 2022. január
Kakukkos óra
Az első mechanikus órákat túlnyomórészt templomtornyokban helyezték el, majd a nagyobb városok városházáira és vásárcsarnokokra is felkerültek. A 15-16. században már készültek hordozható úgynevezett tojás órák a későbbi zsebórák és karórák ősei. A lakásokban elterjedtek a faliórák, majd az asztali készülékek is. Az első napjainkban is ismert ingás kakukkos órákat 17-18. században Németországban kezdték gyártani, majd Franciaországban és Svájcban is. A 20. század második felében a tömeggyártás következtében népszerűek lettek az olcsó műanyag házas készülékek. A bemutatott műanyag házas szovjet kakukkos óra az 1970-es években készült. Napjainkra már ezek a nagy számban gyártott darabok is ritkaságnak számítanak és eltűntek az otthonokból. A gyűjteményben őrzött egyetlen készüléket Gáncsa János adományozta.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. február
Tűzálló vászonfazék
Január és február hónap régen és napjainkban is a disznóvágás időszaka. A hagyományos disznótoros vacsora elképzelhetetlen volt töltött káposzta nélkül. A káposztát hőálló vászonfazékban, lehetőség szerint kemencében főzték. A fazék tűzálló agyagból Egy vagy két függőlegesen elhelyezett fülel készült, a szája széles, nyaka nincs. A cserépedények között nagyon fontos szerepet töltött be, erről kapta nevét maga a mesterség is. Az Alföldön tűzálló fehér agyag nem állt rendelkezésre, ezért a Gömörben készült jó minőségű tűzálló edényeket használták Békés megyében, így Mezőberényben is. A gömöri fazék jellegzetessége a vékonysága, a kis súlya, a gömbölyded formája és a világos fehér színe, ezért vászonfazéknak is nevezték. A bemutatott edény belül mázas, kívül mázatlan. A jellegzetes, vörös szalagos díszítésű nagy fazekat származási helyéről gömöri vagy tótfazéknak is hívták. Gyűjteményünk egyik féltve őrzött darabja.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. március
Kossuth-bankó
A Kossuth-bankó az 1848-49-es szabadságharc legendás magyar fizetőeszközeként ismert. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis jelentős szerepet játszottak. 1848-ban a márciusi forradalom győzelmét követően Kossuth Lajos a Batthyány-kormány pénzügyminisztere lett, kiderült, hogy üres az államkassza. A magyar lakosság nem bízott az aktuális osztrák fizetőeszközben. Mikor Kossuth Lajos döntött az önálló magyar pénz kibocsátásáról, maga sem gondolta, hogy majd róla nevezik el. Az országot sújtó pénzhiány és az anyagi ügyletek egyszerűbb intézése érdekében megszületett a nemzeti bankjegy. A szabadságharc bukása után előbb csak megtiltották a forradalom bankjegyeinek használatát. Ezeket ellenszolgáltatás nélkül le kellett adni, később már félévnyi börtön várt arra, aki mégis megtartotta. Az összegyűjtött bankjegyeket katonai őrizet mellett a nagyobb városok főterein nyilvánosan elégették. A durva fellépés is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a Kossuth-bankókat a hatalom megtorlásától való félelme ellenére is megőrizte, mint a forradalom és szabadságharc ereklyéit. A gyűjtemény állandó kiállításában egy ilyen 10 forintos Kossuth bankjegyet láthat a közönség.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. április
Szecessziós tálalószekrény
A pohárszék, almárium vagy tálalószekrény konyhai tároló bútor, melyet kezdetben a díszesebb edények bemutatására készítettek. A pohárszék az 1500-as években Németalföldön és Franciaország területén alakult ki ebédlői díszbútorként. Ebből a bútortípusból jött létre a konyhaszekrény és a tálalószekrény. A tálaló az 1900-as évek elején általánosan elterjedt a parasztság és a városi polgárság körében is. A bemutatott szecessziós stílusú konyhabútor az 1910-es években készült. A jó állapotban lévő patinás darabot Vidó Józsefné adományozta a közelmúltban a muzeális gyűjteménynek.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. május
Kovácsoltvas lakat
Az emberiség több ezer éve használ zárakat és lakatokat értéktárgyainak védelmére, őrzésére. Igaz tökéletes zár, sem lakat nem létezik, hiszen mindet fel lehet törni. A lakat a néphitben a mágikus tartalommal bírt. Egy hiedelem szerint, ha a mennyasszony az esküvő alatt bezárt lakatot tart magánál, majd hazaérve a kútba dobja, akkor ő lesz az úr a háznál. Ha ugyanezt teszi meg a lakodalom éjszakáján, akkor az első évben nem lesz gyereke. A bemutatott kovácsmunka az 1800-as évek elején készült, pajzs alakú vastag, kovácsolt lemezből összeszegecseléssel alakították ki. Jellegzetes, hogy az előlap közepén a kulcslyuk rejtett, a fedele klasszicista stílusú timpanont és ajtót idéz, fölötte vízszintes „S” minta található. A ritka, jó állapotban megőrzött kovácsoltvas kézműves darabot Hoffmann András adományozta a gyűjteménynek.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. június
Berényi sörös palack
A sörkészítésnek, a sörfogyasztásnak több ezer éves hagyománya van. 1800-as évek második felében Magyarországon is fellendült a sörgyártás. A bor mellett a sör volt a legkedveltebb ital, ennek az is kedvezett, hogy filoxéravész évtizedekre visszavettette a szőlőtermést. Az 1900-as évek elején a fővárosban négy nagy sörgyárban, vidéken pedig 90 kisebb üzemben készítették a népszerű italt. A településekre hordókban szállították a frissen elkészült söröket, és ezeket a kereskedők a helyszínen palackozták. A palackok zöld és sárga színben több méretben készültek. Az üvegekre felkerülhetett a palackozó kereskedő és a település neve is. A gyűjteményben több mezőberényi sörös palackot őrzünk, ebből mutatjuk be az egyik négy és fél decis darabot a következő felirattal „Schwarcz és Molnár Mezőberény”.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. július
A szecessziós legyező
Mezőberény híres szállodája, a Magyar Király Szálloda 1887-ben épült, az 1910-es és 1920-as években Jankó János vendéglős bérelte. Ebben az időszakban élte a mozgókép első reneszánszát Mezőberényben. A szállodában működő mozit Jankó János üzemeltette, a nyári melegben (légkondi híján) a hölgyeknek dombornyomott papír legyezővel kedveskedett. A szecessziós stílusú legyezőn a következő hirdetés olvasható:
Nem bánja meg, ha elmozog a Jankó - moziba
Mezőberény Magyar Sirály szálloda
Jankó János szállodás Mezőberény
Az igényes kivitelezésű legyező a Mezőberény történetét bemutató állandó kiállításban tekinthető meg.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. augusztus
Berényi váza
Közeledik augusztus huszadika, és a Berényi Napokat újra megrendezik. Mezőberényben 70- 80-as években nagy hagyománnyal bírtak az ipari és mezőgazdasági kiállítások és vásárok, illetve az ehhez kapcsolódó kulturális események. A rendszerváltás után a 90-es évektől az augusztus 20-i vásárok a Berényi Napok ünnepség sorozatban élt tovább. Igaz napjainkra a vásári bemutatók már háttérbe szorultak, inkább szórakoztatás és a kulturális rendezvények kerültek a középpontba. A 80-as években a meghívott vendégek, partnerek részére Mezőberény címerével és az aktuális vásári felirattal emléktárgyak is készültek. A vázákat, a serlegeket és a kulacsokat többnyire a Hollóházi Porcelán gyárból rendelték meg. A bemutatott kétfüles váza az 1984-es, tizenegyedik alkalommal megrendezett vásár és kiállítás alkalmából készült. Az igényesen kialakított tárgyra elől Mezőberény címere és az aktuális szöveg, hátul pedig virágcsokor került.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. szeptember
Gyékényfonatos etetőszék
Az etetőszék az 1800-as évek második felében terjedt el a polgárság, majd a mezővárosi parasztság körében. A kisgyerekek etetését nagyban elősegítette ez a magas lábú támlás karosszék. Ezzel a praktikus bútordarabbal az asztalhoz ültettethették a gyereket, így a szülők számára is kényelmesebb volt étkeztetés. A bemutatott etetőszék keményfából gyékényfonatos ülőlappal készült. Idős Berg Mihály tulajdona volt, Zolnai Magdolna adományozta a gyűjteménynek.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. október
A Petrics-család karosszéke
Kétszáz évvel ezelőtt 1822. október 22-én született Orlai Petrics Soma. A bicentenárium alkalmából a Petrics-házból származó szék bemutatásával emlékezünk a város jeles szülöttére. A népies barokk stílusú karosszék az 1830-as években diófából készült gyékényfonatos ülőlappal. A hagyomány úgy tartja, hogy ezt a különleges bútordarabot Petőfi Sándor is többször használta berényi látogatásai során.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. november
Porciós pálinkás fityók
Márton napra kiforr az újbor és lassan kifőnek a helyi gyümölcsökből készült párlatok is. A közkedvelt pálinkát Magyarország egyes területein, így a Dél-Alföldön a 20-század közepéig a falusi és mezővárosi kocsmákban nem pohárból, hanem az üveghutákban, később üveggyárakban készített porciós üvegekből itták.
Ez az üvegedény, más néven fityók alul hasas, felfelé szűkülő fél vagy egy deci űrtartalmú kis üvegkorsó. A fityók szinonimája a pityók, így a pityókos vagy pityókás ember az, aki több fityók italt fogyasztott.
Szinte minden család őriz egy ilyen, napjainkra ritkaságszámba menő üvegcsét, igaz az eredeti funkcióját már nem ismerik. Talán ettől is különleges ez a kis vázára emlékeztető üvegedény.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2022. december
Papír karácsonyfadísz
A karácsonyfákra kerülő papírdíszek különféle fajtái a 19. század közepétől polgári, a 20. század elejétől paraszti környezetben is kedveltek voltak. Kartonpapír, papírmasé figurák, krepp-papírból készült díszek, szentképek, préselt papírok, képeslapok is kerülhettek a fákra. A legelterjedtebb papírdísz a füzér volt, hiszen ezt házilag is egyszerűen elkészíthették. A két világháború között a kartonpapírból készült háromdimenziós és lapos díszek váltak népszerűvé. A felületükre kősós bevonat került, ezzel értek el a havas látványt. A bemutatott csillag alakú kősós angyalos karácsonyfadísz egy berényi család fenyőfáját ékesítette a 1920-30-as években. A ritka dekoratív darab Hentz Lajos gyűjteményéből származik.
Csete Gyula
