A hónap műtárgya – 2023. január
Újévi képeslap
Magyarországon a képeslapkiadás az 1950-es években vált állami monopóliummá. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1954-ben alakult meg. Ebben az időszakban az itt készült újévi lapokon pezsgősüveg, dobókocka vagy kéményseprő szerepelt. Legtöbbször fotókkal illusztrált köszöntőket találunk rajtuk vagy grafikusok által készített színes rajzok kerültek a korabeli üdvözlőlapokra. A bemutatott 50-es évek végén készült új évi lapon a patkó és a gomba látható. Mindkettőnek hagyományosan szerencsét hozó varázserőt tulajdonítottak.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2023. február
Sárkányfejes faszenes vasaló
Az öntöttvas vasalók gyártásának fénykora az 1800-as évek második felére esett, és mintegy húsz üzemben készítették. A faszenes vagy parazsas eszközök a 20. század elején már általánosan elterjedtek a háztartásokban. Ezekből általában több is volt egy családnak, amíg az egyiket melegítették, addig a másikkal vasaltak. Tetejük felnyitható, itt tették bele a parazsat, majd a levegőben lóbálták, így az a levegőtől felizzott, a hamu pedig az oldalán, a nyílásokon kihullott, így az nem koszolta össze a ruhát. A szenes darabok öntöttvasból készültek, egyszerű vagy díszes kialakítással. A legszebbek a Kossuth-fejes, saskarmos, kakasos, oroszlánfejes, hattyús, fáraófejes vagy emberfejes míves megmunkálásúak voltak. A bemutatott Berényben használt sárkányfejes öntöttvas vasaló az egyik legszebb a korabeli darabok közül.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2023. március
Bélmegyeri pásztor fokos
A fokos már a honfoglaló magyarok fegyverzetéhez is hozzátartozott, és egészen a 19. század végéig használták. A harci eszközt az1848–49-es forradalom és szabadságharc idején – a hiányos fegyverzet miatt – a nemzetőrök és a honvédek is forgatták. Ezt követően az önkényuralom idején a betyárok fő fegyvere lett. Magyar betyárábrázolásokon szinte kötelező elemként jelenik meg a legények kezében, később a pásztorok és a parasztok, mindennapi önvédelmi eszköze lett, ők ezzel elsősorban a vadállatok, különösen a farkasok ellen védelmezték magukat és állataikat. Petőfi Sándornak is volt egy fokosa, amit gyakran magánál hordott, egy alkalommal Landerer nyomdájában felejtette. Szerencsére a nyomdász rokonai megőrizték az utókor számára. A bemutatott jó állapotú pásztor fokos feje rézből, a 120 centis érett cseresznyeszínű, dudoros nyele keményfából készült az alján réz borítással. Az eszköz Vári Lajos bélmegyeri gulyás tulajdona volt.
Csete Gyula
A hónap műtárgya – 2023. április
Mézeskalács kiszúró
Közeledik a húsvét, készülnek az ünnepi mézesek, ehhez a cukrászok és mézeskalács készítők az alkalomhoz illő nyulat formázó kiszúrót is használnak. E sütemény a vásárok és az ünnepek kedvelt csemegéje volt és az napjainkban is, évszázadok óta készítik és a kelendő portékát a vásárokon árulják. Népszerűsége ma is töretlen, az ünnep közeledtével otthon is szívesen sütik, különösen a kisgyermekes családok körében. A tésztát általában ütőformával vagy lemezlapból készült kiszúró keretekkel szaggatják ki. A mézeskalácsosok a hagyományosabb ütőfát, míg a cukrászok többnyire lemezlapból készült figurákat használnak. A kiszúrók nagyon változatosak. A kedvelt klasszikus figurák mellett a huszadik század elején megjelentek a korra jellemző kerékpáros, autós és motoros sütemények is, ezeket a helyi cukrászok is szívesen használták. A bemutatott nyúlalakú kiszúró formát egy berényi cukrász használta az 1900-as évek elejétől.
Csete Gyula
